Kánikulára

2006 június 26. | Szerző:

2006-06-26 20:45
#9

Sálmintás anyaggal nem könnyű bánni, mert számtalan variációs
lehetőséget kínál felhasználójának. Én azonban a variálhatóságnak egy
másik lehetőségét is kihasználtam..

Hétvégén lapozgattam egy divatújságot, amikor rátaláltam egy sál-mintás
kis szoknyára. Máris jött az ötlet. Eszembe jutott, hogy még tavaly
vettem egy érdekes maradék anyagot, ami pont egy ilyen szoknyának lenne
jó. Elővettem és láttam, hogy rendeteg az anyag. Át kellett gondolnom
mi készüljön belőle, annál is inkább, mert a kis és a nagy minták
nagyon határozottak ahhoz, hogy elsőre el tudtam volna dönteni
melyikből legyen szoknya és melyikből ruha.

Végül úgy határoztam , hogy látványosabb a nagyobb mintás részét felhasználom egy egyszerű T vonalú kánikula ruhának.
A bebujós, egyszerű ruha öteltét egyik kedvenc tervezőm, Madeleine Vionnet ’30-as években készült ruháinak szabásmintái adták.
Nekem sikerült azokat még tovább egyszerűsítettem.

Egy téglalapot félbe hajtottam, a fejrésznél kivágtam az éppen odaeső
anyagból a mintát. Az lett a fej bebujós része, majd a két oldalán
összevarrtam, a karrészt kivéve.

A megmaradt, kissebb mintás részből, pedig kijött egy szintén egyszerű, japános fazonú szoknya.
A szoknyánál szintén a minimális vágásokra törekedtem, mert nem akartam a mintát megbolygatni.

Ezt szemelőtt tartva, a téglalapot oldalról hajtottam össze, majd jobb
oldalán összevartam. A derék résznél kívűlről befelé éppen annyit
varrtam be, hogy még könnyedén bele lehessen bújni. Hátúl, középén,
rögzítettem egy saját anyagból készült pántot, ami a szoknya derékon
való rögzítésére szolgál. A szoknya két oldalán lifegő elálló
fülecskéket hol előre, hol hátra tudom csapni, attól függően, hogy a
szoknya bőséget hol kívánom érvényesíteni.


A két darab további érdekessége, hogy együtt is hordható. A ruha akár a
szoknya főlött vagy a szoknyába betürve is viselhtő. A hatás persze
mindig más lesz. Mindkét darab ideális utazáshoz, mert variálható.

Kiegészítőként, fillérekért kapható színben harmonizáló papucsot
viselek és a szalmatáskámat a maradék anyagokból felmasniztam, hogy
valóban egy szett hatását keltsem.

Egy nagyon régen kapott láncotmat úgyszintén feldíszítettem egy kis masnival és ettől trendi lett.
A klipszem – hihetetlenül hangzik- véletlenül éppen olyan színű, mint a
táskám. Valóban véletlen, mivel a klipszet előbb vettem, mint a táskát.


Hát igen, leárazásnál ne sajnálj jó áron szép darabokat venni, mert megéri: előbb vagy utóbb minden darab megtalálja párját.

 

 

Címkék:

Kamaszkori uniformok

2006 május 29. | Szerző:


 Általában, leggyakrabban az öltözködés területén hibáznak a szülők, amikor hatalmuk alá vonják gyereküket azzal, hogy meghatározzák számukra mikor, mit vehetnek fel.

  Mindenki hallott már olyan megjegyzéseket otthon, mint pl. “hogy nézel ki, “ezt most nem veheted fel”, “most tél van, vegyél sapkát” stb.
Ez egy ideig nem gond, de miután egyéníségünk, személyíségünk kamaszkorba kerül előtérbe, az öltözködés és hajviselet az első, amit mi magunk akarunk irányítani, amit sajátunkénak akarunk érzni..
Van ahol felerősödnek a kisérletezések- az image keresések, de van ahol a “nem akarok kilógni a sorból” időszak köszönt be.

 Erről Carl Lagerfeld jó pár évvel ezelőtti szavai jutnak eszembe, aki úgy jellemezte a tini lányokat, hogy “minden fiatal lány Kokai-t hord..”


Akkor az volt az uniform, a trendi. Most kötelező a kilógó has, a nagrágszáron taposás, a Vans és a látható, sokszor igencsak extra bugyivég..

Persze az erős kamaszkori lázadás mindenkinél más időben és mértékben jelentkezik. Két lányom a legjobb példa erre. Lidi már iskolába járt, amikor még mindig hagyta, hogy ruháit én válogassam össze.Ma, 18 évesen a helyzet persze megváltozott, igényes, csakis a maga által vásárol és válogatott darabokat veszi fel.
Egyéniség lett.

Orsi viszont, aki annak idején már óvodába menet maga állította össze ruhatárát – hibátlanul, amit sok öntudatos nő megirigyelhetett volna – MOST, 15 évesen inkább a “beolvadást” választotta. De ezek a
változások teljesen természetesek.
 

A megjelenés fontosságát mindenki másképp ítéli meg.
Van akinek ösztönösen mindig fontos, van akinek soha nem lesz az. Mint szülő, feltétlenül fontosnak tartom gyermekünk koronként változó megjelenésének elfogadását.Sokszor elhunyt Édesanyám jut eszembe, aki gyerekkoromba egyenesen rám zárta az ajtót, amikor egy neki nem tetsző ruhában kívántam távozni otthonról.
Az Ő világában mindig abnormálisan fontos volt a megjelenés. Saját ízlését akarta mindenkire ráerőszakolni, amit én nagyon rosszúl viseltem.

 Én örökké lázadtam.

Számonra ebből a fontos tanulság az, hogy mindig légy tekintettel gyermeked karakterére, bízz benne és igyekezz minden erőddel elfogadni ízlését. Sokszor nem könnyű. Akaratom ellenére néha én is csődöt mondok. Nem olyan régen fordult elő, hogy minden erőmmel igyekeztem Orsimat lebeszélnie egy drága póló megvételéről, mert az ára köszönő viszonyban sem volt a kvalitásával./ Én itt tudatos vásárló voltam…/ Vita kerekedett köztünk. Kis idő elteltével spórolt pénzén megvette. Annyira örült új szerzeményének, hogy beláttam, neki is vannak álom darabjai.

Mindig beigazolódik, hogy tekintélyelvből nem engedni nagyobb veszteség egy szülőnek, mint egyenlő félként békésen megegyezni.
A  rosszul kommunikált elvárásoknak mindig lázadás a vége.
Ez emberi természetünkből adódik.

Címkék:

Kreatív blézerek

2006 május 17. | Szerző:

A blézer téma majdhogynem kifogyhatatlan , ezért most csak a kreatív oladaláról közelítem meg a ruhadarabban rejlő lehetőségeket.


Előző cikkembem említést tettem egy rózsás blézerről, amit strasszokkal díszítettem. Most be is mutatom nektek. 


A közel tíz éves, szép gyapjú Kenzo kabátkám úgy gondoltam, hogy aktualizálom a mostani csillogó világhoz, napjaink divatjához.



Vettem egy strassz készletet az egyik bevásárló láncnál és egyszerűen felragasztottam az elején lévő virág motívumokra. Ezáltal a darab valóban egyedi, számomra sokkal különlegesebb lett. Mivel úgysem naponta hordom ezt a kabátkám, nem kell attól tartanom, hogy lejönnek róla a díszek.


Másik kedvenc együttesem egy kockás blézer az ugyanolyan anyagú fodros blúzával. Ennek különlegessége, hogy a két darab – mind a blézer, mind a blúz – hátán egy-egy hímzett rózsa található-gyárilag. Imádom az ilyen meglepetéseket, meghökkentő részleteket.



A design ötlet valójában bármilyen kabáttal és aplikálható dísszel megoldható, csak éppen találd ki melyik darabod kívánod “feljavítani”, egyedivé varázsolni ezzel az Ozbek /divattervező/ módszerrel.  Még mielőtt vádolnátok, hogy könnyű ilyen márkás darabokkal dícsekedni,ezeket másodkézből vettem, jóval kedvezőbb áron, mintha üzletből vásároltam volna!


Sokat járom a várost gyalogosan. Szeretem a turkálókat, ahol vadászösztönöm kiélhetem. Egy kis pinkes-lilás nyári kabátkát sikerült túrnom pár éve.



Beleszerettem, mert gyönyörűnek találtam a kicsit színjátszós anyagát. Az átalakításra váró cuccok között hevert már egy ideje és most végre megjött az ihlet. Egy kockás szoknyám alá készítettem éppen egy zöld organzával és pink rugalmas sima tüllel fodrozott alsószoknyát és ebből maradt annyi, hogy a blézerem aljára is jutott díszként belőle. Ettől lett igazán dögös! 


Hamár a fodroknál tartunk, vettem leértékelten egy mondhatni hagyományos farmer blézert. Nekem talán az tetszett benne, ami miatt mások nem vették – a kis okker csipkés dísze. A fazonjával azonban nem tudtam kibékülni, mert olyan “szokásos” volt. Gondoltam egy merészet, és simán levágtam az aljából. A levágott darabból viszont meglepetésemre kijött egy táska.



Szerencsémre évekkel ezelőtt lomtalanítottam egy régi táska keretet, amit mintha ennek a farmer anyagnak találtak volna ki. Így végül lett egy különleges farmer együttesem. A táska fogóját praktikusan cserélhetőre alakítottam, hogy mindig olyan sállal köthessem meg, amilyen anyagú vagy színű ruha van rajtam.


Persze számtalan más fogó-variációt is elképzeltem már kis táskámnak, mint a most divatos láncot, vékony bőr pántot vagy a különböző gyöngyökből készült megoldások egyikét.

Címkék:

Op art ruhám esete

2006 május 3. | Szerző:

 

2006-05-03 13:28
#2

Korábbi idők ruha érdekességei sokkal nagyobb hatással vannak rám,
mint napjaink drága extrém kreációi. Imádom a formák játékát,
különösen, ha azok geometrikusak.

Nem meglepő, hogy az első sokkolóan meghatározó divat élményem az op-art- al kapcsolatban volt. Hihetetlen, hogy Vasarely Zebra képét már 1923-ban megfestette de az optikai illúziója, mint ihlető forrás csak a hatvanas években került a divattervezők
asztalára.
Azokban az időkben, aki igazán trendi akart lenni,  tetőtől talpig
fekete-fehér öltözött.
Már gyerekként csodáltam  Anyám op-art ihletésű
ruháját, kesztyűjét,
kitűzőét. Istenien nézett ki bennük. A 80-as év közepén, szekrényébe
turkálva kezembe került az a bizonyos ruha a hatvanas évekből és
elkezdtem hordani. Legnagyobb meglepetésre az emberek megcsodálták! Engem meg büszkeség töltött el, hogy van egy eredeti “op-art” ruhám.
Talán innen ered a régi ruhák iránti érdeklődésem? !
Ki tudja?


Egy
biztos, imádom a fekete – fehér kombinációkat…

Van belőle csíkos, kockás
és pöttyös
változatom. Ha sportosra is veszem megjelenésem, fekete fehérben mindig
elegánsnak érzem magam. Túlzásnak tűnhet a kollekció szó, de van annyi
alap darabom- nadrág, felső, harisnya, mellény, ruha stb.- amit nagyon jól tudok kombinálni. Kedvencem az Audrey Hepburn stílus,
amit a Római vakáció c. filmből merítettem.
Ehhez nem kell más, mint
egy kis fekete-fehér kockás kapri nadrág, fehér karcsúsított blúz,
széles fekete lakk öv, kis lapos cipő valamint az elengedhetetlen kendő a fejen és mondjuk kis kesztyű.
Kiegészítők terén vadászom az Art Deco ihletésű darabokat,
mivel rajongója vagyok az irányzatnak. Nemrég vettem a soproni
bolhapiacon egy jó kis korabeli Doxa órát, aminek az ocsmány bőr szíjat saját gyártású,
fekete fehér textilre cseréltem.
Egy már használaton kívüli Tissot óra csat segített a elegáns megoldáshoz. Puha kalapjaim
barátnőm készíteti. Mindig, amikor meglátok nála egy jó fekete-fehér
kombinációt, nem bírok ellenállni. Egyszer aztán kaptam tőle ajándékba
egy szép sálat is, azt kiegészítettem anyám hatvanas évekbeli kesztyűvel és összeállt az együttes.


A kiegészítőim látványa sokak számára meghökkentő, de valójában nincs
bennük semmi különleges. Az erőt csupán az átgondolt, gondosan
válogatott tárgy együttes harmonikus egysége sugározza.

Ezeket a
darabokat ösztönösen válogattam évek során, hol egy sapka, hol egy
cipő, hol egy táska került megvételre.

Lelki szemeimmel  mindig
látom, hogy mi- mivel passzol, hogy alkotnak tárgyaim egységet személyiségemmel.

 

Címkék:

Amit egy ötvenes is megtehet…

2006 április 25. | Szerző:

Egy gondosan kiválasztott fazon ápol és eltakar, jót tesz viselőjének, de az idő múlása ezeken a ruhadarabokon nagyon meglátszik. Egy úgymond magunkra kapott blézerről ránézésre megállapítom, ki mennyire igényes, mennyire ismeri karakterét, hol állt meg a divat követésében és mennyire érzékeny az évszakok változására. Sokan nem is tudnak érzelmileg elszakadni jól bevált darabjaiktól és divatjamúlt, viseletes darabokat hordanak éveken keresztül az utcán, a munkahelyen.


Ha szerencsénk van, divatba jöhet épp egy olyan fazon vagy anyag, amire régóta vágyunk, amit szeretünk. Napjainkban csupán fantázia kérdése ki, milyen kabátkát nevez blézernek. Rengeteg fajtája kínálkozik, csak rá kell találni a számunkra legmegfelelőbbre. Fiatalon nem sokszor hordtam blézert, de korom előrehaladásával tudatosan választok bizonyos fazonokat előnyeim kihangsúlyozása érdekében.


Vonzódom a meghökkentő anyagok iránt, és az átalakítási lehetőségek mindig felvillanyoznak.
Számomra egy blézer akkor jó, ha fazonjában van valami apró trükk, egy finom részlet. Turkálókban is régi fazonokon rafinált részletei után kutatok. Pár évvel ezelőtt cseréltem egy érdekes zöld kis kabátkát, aminek fazonja az idén jött ismét divatba.


A háromnegyedes ujjat rég óta kedvelem. Szerencsémre idén nemcsak, hogy divatba jött, hanem a nagy divatcégek erre is rájátszanak, kilógatják a pólókat, a pulcsikat a blézer ujjai alól. Ez még fokozza a kabátka viselőjének lazaságát, amivel én abszolút azonosulni tudok. Vége a kötött, merev katonás megjelenésnek.



Szeretem, ha darabjaim színben és stílusban különböznek, így jól variálhatók ruhákkal, szoknyákkal, nadrágokkal.


Az univerzális színek a kedvenceim, a piros, a zöld, a szürke, a kukorica sárga, illetve a fényes színek és azon belül is sötétebbek számomra a nyerők,(bordó) mert karcsúsítanak, hosszítanak.


Imádom a derékig érő fazonokat, de van egy különleges, fényes arany hatású blézerem, aminek hosszabb a fazonja.
Ehhez egy színben és anyagban jól harmonizáló egyszerű fazonú ujjatlan ruhát választottam, ami anyaga a különleges. Sima, hosszú fazonját már én raffoltam be, így lett térdig érő a ruha.




Érdekes, ösztönösen nem kedvelem a nagykockás és csíkos blézereket.
Számomra azok túlságosan konzervatívak és egyben előnytelenek, mert rövidítenek. A virágmintás anyagoktól tartózkodom,mert azok túl kötöttek, nem praktikusnak. Van azonban virágmintás darabom, amit annak ellenére, hogy eredetileg is feltűnő darab volt még tovább élénkítenem strasszos díszítésekkel. A másik egy finom, elegáns ,magában virágmintás régi kabát, amivel minden már ruha megbolondítható. Hozzájuk úgyszintén virágmintás darabokat viselek. Merésznek hathat a kombináció, de én a vidám érzetre játszok ezekkel a párosításokkal.


Életmódom jellegzetességéből adódóan szerencsémre a blézer, mint munkaruha nem kötelező, ezért kizárólag magam örömére, inkább a puha anyagokból készült kis kabátkákat viselem. Klasszikus, sötétkék, alapdarabot talán sosem hordtam, de emlékszem egyszer varrtam magamnak egy japán ihletésű kis sötétkék kabátkát jó bő sötétkék nadrággal. Az volt igazán kedvemre való. Imádott darabom még most is megvan, most is divatos pedig van már 20 éve, hogy varrtam … laza stílusomhoz laza blézer illik…ezt egy ötvenes is megteheti.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!