Keti Bredso mostantól a blog.hu-n olvasható

2008 július 5. | Szerző:

 Nem tudom, hogy vagytok a blogommal, nekem az új rendszer nem tetszik és nem is tudom nyomon követni, kit mennyire érdekel amit írogatok.

Régebben kaptam hozzászólásokat, ma már az sincs.

Nem tudom ennek mi lehet az oka.

Ettől függetlenül úgy döntöttem átmegyek egy nagyobb portálra…akit érdekel kövessen…

Címkék:

Párizs után – 1 rész

2008 június 2. | Szerző:

Párizsban a francia tervezőket kell keresni, mivel szerintem minden ország a legjobban a saját tervező körének nyújt lehetőséget a bemutatkozásra.

Amikor elindultam, hogy felfedezzem a várost elhatároztam, hogy nagyon célratörő leszek, mert különben sosem jutok a végére. Igy mindig ott nézegettem a divatot,  ahol éppen jártam. Volt, hogy  a Szajna partján  a könyveseknél bogarásztam a régi női magazinokat, de volt, hogy a  múzeumok képgyűjteményét szemlélve  fotózgattam  az elmúlt idők  ruháit, mert kortörténeti szempontból valamikor még hasznomra lehetnek. 

Nem kellett sok erőfeszítést tennem annak érdekében, hogy nagy tervezők bemutatótermét felfedezzem. Mondhatnánm beléjük botlottam. Nagy élmény volt Kenzo három emeletes épületében bolyongani és csodálni a szép anyagokat és a valóban minőségi munkát.

Ha Párizs, akkor feltétlenül be kellett nézem a LV-hoz. Maga a hely és árukészlete a luxusvilág szimboluma, a presztizsek presztizse és egyben a  nagy átverések helyszíne.
Kevés olyan márka van, ami ennyire a sznobokra alapozza hírnevét. Azért, hogy minnél jobban gerjesszék a vásárlást, most művészekkel terveztetik a táska és cipő kollekciójukat. Francia barátnőm mesélte, hogy egyszer arra sétált, és japán lányok pénzt ajánlottak fel neki, ha bemegy és vesz a nevére kb 10 táskát. A japán lányok egyenként már kimerítették a keretüket….hát ennyit a LV lázról…Barátnőm egyszerűen bolondnak nézte őket. Fel sem fogta mire kérik őt fel!
Ezt a márkát már rég nem a finomságáért, praktikusságáért veszik az emberek, hanem már gyűjtői kategória.
A ruhákat nézegetve  inkább a poén, a vagány  megoldás  és merészség jutott az eszembe.

Valahogy nekem nem jön össze a megcélzott réteg és az ár…

Majd jött a Bon Marché, ami egy art deco meglepetés volt a javából…és jött az illatgűjtés öröme is. Serge Lutens, L’Artisan Parfumeur, Sisley-Foir de Lune -je sokkal izgalmasabb volt számomra mint Dior agyonreklámozott parfümje. A Bon Marché art deco pultjain élvezkedhettem a szebbnél szebb csomagolásokban. Az épitészetileg is izgalmas áruház alsó színtjén  a  legkülönlegesebb, legizgatóbb -itthon sosem hallott luxus  francia parfünkínálatot láthattam és próbálgathattam.

A régiségek közé is sikerült betekintenem . Párizsban nincs turkáló láz, “turkálokat” egyáltalán nem találtam, csakis outletek vannak vagy olyan régiségekre szakosodott üzletek, ahol Vintage darabokat árulnak.  Csak most, jó pár év távlatából, műkereskedelmi és divattörténeti rálátással tudom igazán értő szemmel szemlélni, értékelni ezeket a “használt” holmikat.
 Nagy élmény volt!

Vad sminkek

2008 május 1. | Szerző:

 A sminkesek bemutatók előtt hosszan tanulmányozzák a kollekciók összhangját. Az igazán profik  sok anagógiát gyűjtenek, aminek hatására létrehozzák az  egykori előképek modern átíratát  .

El sem tudjuk képzelni, hogy sokszor milyen mélyről jönnek felszínre egyes gondolatok!

   Egyik kedvencem a régi porcelán babák ihlette smink.

       Az eredmény valóban egyedi, de egyben művészi…

Tollas ruhákhoz , ahol a légiesség a fontos, ott igen érdekes az arcra ragasztott tollakból összeállított maszk, mint egyfajta “madaras” megjelenés. Fantasztikus, ahogy ezt az átszellemült,  mennyei  érzést fokozni képes a szőke, világos frizura , amit erős reflektorfény világít meg…

     Van tervező, aki szereti a meghökkentő, kemény megjelenést  fekete öltözékeihez. Ennek ihletét inkább a keleti kultúrák múltjában kereshetjük.

Ehhez a körhöz tartozik egy másik kemény inspiráció, a modern kor cyber világát idéző lassan unisex  look…Valójában ilyet is  láttunk már : egy kis Beatles gomba frizura vegyítve egy kis matrix megjelenéssel..

A finomabb, lágyabb és nőiesebb vonalat képviselők sokszor letünt idők nőideálljaihoz nyúlnak vissza, mint az ötvenes évek  New look-ját idéző meglejenéshez,  vagy egy hatvanas évek hölgyének  változatához…itt mindkettő sajátságos feldolgozásban mutatkozik meg, ahol a rájátszás a fontos!

 

Szőke, vagy fekete..a szírén, mint ihlet fergeteges. Abszolút harmonizál a megjelenéssel. A kollekció merész és egyben modern,  a  frizura és a smink szerves egységet alkot a ruhákkal, értelmezi a   költeményeket…

Ezek a smikek tökéletesek , de sok előlészületet,  sok jó szakembert és  jó csapatmunkát igényel.

És sok pénzt…

Hazánkban a  bemutatók alkalmával a szakma inkább a szponzor kategoriát képviseli, mert a sima sminket sem fizetnék meg a divatházak…

 

A smikmesterek nem tudják kiélni magunkat, mert se idő, se pénz, se igény nem áll rendelkezésükre, ilyen mélységű, és igényű kollektív munka összeállítására, bemutatására.

 Tervezőinkből   hiányzik a kellő bátorság és merészség és egy szakmai erős háttér, ami  igényt támasztana eléjük. És az a bizonyos  sok pénz, hogy hasonló művek születhessenek.

De hol vannak ilyenkor a  sponzorok?

Címkék:

Styled to be individual…

2008 április 18. | Szerző:

  Talán nem hangzik nagyképűen, de valami ősi ösztön vezérel minden
tárgyban megtalálni a szépséget, legyen az egy régi , látszólag
használhatatlan ruha vagy akár egy maradék anyag. Az összefüggések megtalálása, a formák és színek kombinációja a ruha karakterével, funkciójával a legnagyobb kihívás számomra.

Minden egyes darab átalakításánál  a végtelen játék lehetőség ejt
rabul.
Ahogy elfog az ihlet,  jön a megvalósítási kényszer. Számomra
csak akkor jó egy öltözék, ha azt élvezni is tudom , azaz
biztonsággal, szeretettel hordom.

 Ha nem érzem benne jól magam, azonnal leveszem, mert úgy érzem megfolyt…

Én csak olyan ruhát szeretek kitalálni,  amit magam is hordok.
Hogy, mi a legjobb vagy legrosszabb, az persze nézőpont kérdése.
Nekem egyértelműen az, ami eredeti, azaz személyíségem tükre azaz önmagam.

Én úgy gondolom, hogy ruháim valójában korhatár nélküliek.
Ezekhez nem kell se jó alak, se  pénztárca, csupán  nőiesség és  finom, rafinált megoldások iránti fogékonyság. Vannak alkalmak, amikor sokszor egyfajta extravaganciába hajlok, de az is olyan, amit fel lehet vállalni.
Ennél vannak sokkal merészebb megoldások a tervezők palettáján.

 Végezetűl: 

a nem tipikus ruhatáram  számomra azért is becses, mert
napjaink fő gazdasági gondolatával,   a “recycled goods” tematikájával társítható.
A most bemutatásra kerülő régi darabjaim újszerűvé tétele is ebben a szellemben fogantak.

Többször említettem, hogy számomra mennyire fontos szerepe van a színeknek.Legújjabb darabom ez a fekete,  hosszú ruha, aminek egykori csónak nyakára több, színes anyagból látványos felsőt készítettem.

Itt azt is kiemelném, hogy ez a ruha valóban kortalan, felveheti akár egy tizenéves éppúgy mint egy ötvenes. Mindketten remekül néznek ki benne.

Másik variáció a témára:  egy eredeti 30-as évek darab. Ennek a mellrészét és az újja végét szétszedtem, mert öregesnek találtam és feldobtam színes betétekkel .

Ezekben a színekben goldolkodtam és elővettem a fiókom mélyéről ezt a fekete-arany régi 50-es évek beli felsőm. Egyszerűsége volt kedvemre
és máris alapot adott egy izgalmas megoldáshoz.

Újját rövidítettem és nyakrészével egyűtt színessel szegtem, majd elejére különböző típusú anyagokból csíkok kerültek.     

A fényes és matt anyagok játékát különösen izgalmasnak tartom.

Ezt az elegáns, sima,  fekete,  ujjatlan, hosszú állású felsőt valamivel izgalmasabbá akartam tenni. Ekkor jött a gondolat. Féloldalasan  maradék anyagokat felfodroztam és egy extravagáns, nagyon egyedi,  dekoratív felsőt hoztam létre. Ilyen daraboknál olyan érzésem van, mintha műalkotást viselnék.

Nekem jó érzés….mert Én készítettem!

Ebbe a koncepcióba tartozik utolsó darabom.

Itt egy érdekes , elején két helyen is zippzározható ruhának a nyílásaiba színes anyagokat raktam. Az eredetileg ujjatlan fazont két sárga toldással meghosszabítottam.

Egy egyszerű little black dress-ből lett színtén műalkotás lett…

Címkék:

Mellre való

2008 április 13. | Szerző:

                       

   A melltartó forma mára fontos öltözékké lépett elő.

Ahhoz, hogy értsd miről  beszélek, feltétlen illusztrálnom kell 
nőiességünket kihansúlyozó, egyre jobban felértékelt kellékét. Minden évben azzal szembesül  fogyasztói társadalomunk,  hogy a tervezők nagy szeretettel rukkolnak elő új gondolatokkal, ami elsősorban bizonyos ruhadarabok újragondolásából adódik. Első felindulás,  meghökkenésen túl az  évek során annyira hozzá szokunk az új ruhadarabok  viseléséhez, hogy annak számos variációja már a ruhatár darabjait gyarapítják.
        Nekem a melltartó ruhaként való viselése okozott ilyen különleges élményt.













Bal old: finom anyaggal kombinált “fürdőruha” jellegű felső- elegáns öltözet!jobb old: saját variációm a témára…

A divatnak kiindúló eseménye számomra Madonna fűzőre emlékeztető, nagyon sexis, ötvenes évekre emlékeztető,  csúcsos melltartós ruhája volt.  Ez a jelenség nemcsak a tervezők körében, hanem egy egész női nemben  egyfajta tudatformálást vitt véghez. Ami addig az intim szféra kelléke volt, kikerült a nyilvánosság elé.
Nagyon megbotránkoztató volt!

Ma már talán már meg sem lepődünk, ha egy melltartó látszik a ruha alatt, vagy akár az egész öltözet kiinduló pontja, fő dekorációja.

 
bal old: variációm egy szétszedett sima fekete melltartó  
 jobb old:   tervező által kigondolt variáció

és egy ruhadarab, amit fűzőként hordok…és nagyon kényelmes.

Sok ruha a variációk széles száláját tárja a kedves fogyasztók elé,  hol meghökkentő anyagok használatával, hol  klasszíkus modellek újragondolásával. Ebből csupán egy kis ízelítő…és bátorság, hogy felvegyétek…


     

Címkék:

Transzparencia

2008 március 28. | Szerző:

                                     Átlátszó ruhák jöttek a divatba…

Lehet kabátként, ruhaként, vagy akár topként hordani…lényeg az átlátszó legyen. Pesze kell alá venni valamit, de variációja kifogyhatatlan. Valóban ezek a darabok inkább esztétikai értéket képviselnek, nem funkcionális darabok, de minden darabot különlegessé, egyedidvé tesznek.

Az egyik újságban felfigyeltem egy nagyon helyes kis tüll szoknyára. Ar ára is mellette volt, csekély 500 dollár. Ezt valahogy irreálisnak tartom, mert akárki legyen a tervezője, csakis egy megszállott fizethet ennyit érte.
Ilyet elkészíteni nem nagy művészet,  tüll kell hozzá és akár magad vagy varrónő segítségével közel egy ezresből ki is hozhatod. A jó benne, hogy akár felső dísznek, akár alsó merevítésre  hordható, főleg a most igazán menő bő szoknyák alá, amik az ötvenes éveket idézik…

Ezekre variáció egy három szintes szoknya, amit két másik szoknyából állítottam össze, úgy, hogy a legfelső tüll réteg duplán van visszahajtva.


Ha  díszíteni akarom, csináltam hozzá egy tüll rózsát, amit bármi másra is  fel tudok tenni

Ha csupa fekete variációban  gondolkodom, akkor  hegyes végű, hosszú, több szintes rugalmas csipkéből készűlt szoknyámat veszem fel. Ezt nagyon olcsón, (  anyagot se kaptam volna ennyiért) vettem,  a hordhatóság kedvéért ez már bélelt.

Címkék:

Divat a nagy lánc

2008 március 18. | Szerző:

 Nagyon elevenen bennem vannak azok a képek, amiket a weben látok a klb divatbemutatók kiegészítőiről. Most csak ízelítőnek mutatok párat, hogy érezzétek, mire gondolok. Ezek már valódi alkotások, nem akármilyen nyakékek.

Amikor kezembe vettem egyik övem, arra gondoltam, nekem is lehet ilyen határozott, karakteres alkotásom.

Elkezdtem tologatni rajta a klb színű és típusú bördarabokat és rájöttem, hogy pont kijön belőle egy nyakék és hozzá egy karkötő.

Nem kellett sok idő hozzá, már meg is szerkesztettem az új kollekcióm.

Szerencsés vagyok azért is, mert merem és tudom is hordani. Sokan persze mondhatjátok, hogy ilyet nem lehet felvenni bárhova. Én meg erre csak azt tudom tanácsokni: ne törődj azzal, ki mit mond. Ezek karakteres, egyéníséget tükröző darabok, amit csak az nem szeret, aki nem szeret kilógni a sorból, aki inkább a beolvadást választja.

Légy bátor és vállald fel megjelenésed.

 Légy egyéni!


Címkék:

Prada keresztezve Diorral

2008 február 27. | Szerző:

 Már ősszel is tetszett a színátmenetes cipő és táska, amit a Prada  hozott divatba.

Sok cég ennek rendje és módja szerint le is koppintotta. 

A tél folymán láttam a Zara-nál meg a Persona-nál is ilyen lakkból táskákat és cipőket is.

A legizgalmasabb viszont az a darab, amit most vettem.

Nagyon megtetszett a sarka. Volt benne valami, ami izgatott. Elhatároztam, hogy utána járok. Addig nézegettem a tervezők kollekcióit,  mig megtatáttam azt a  Miss  Diort fazont ( ára 310 Euro) , amiről koppintottak.

Nekem a hatezer forintos változat is megfelel mivel épp olyan elegáns felvéve, mint luxus társa. Arról is meg vagyok győződve, hogy a 9 cm-es sarok nem sokban tér el az eredeti változattól, mert az én szürkém mérete is pont annyi.

Ennek a klasszikusan elegáns darabnak a átmenetes szűrke – oldalrésze sötétebb- színe még izgalmasabb számomra,  mint egy sima fekete lakk Dior változat. Ez a cipő most éppen jól jött  a lakk táskámhoz.
A két darab szerencsésen egymásra talált.

A Dior fazont megtalálod a  www.diorcouture.com/categories/souliers-nál.

Címkék:

Ready to wear-azaz RTW vs HC azaz Haute Couture

2008 február 12. | Szerző:

Vannak  tervezők, akik több
háznak is dolgoznak. Rejtély számomra, hogy ezt egy ember hogy bírja 
kreativitássál? Itt az kérdés is felvetődik:
ki is tervez valójában?

Ez már
csak úgy lehetséges, hogy uniformalizálódunk, és eltünnek az országokra jellemző jegyek, akár csak az autós világban…



Utóélet bemutatók után.

Ahogy a kifutón megjelennek a neves divatcégek új
modelljei azonnal másolja a Mango, a Promode és a Zara,
hogy a nép számára még olcsóbban
piacra tudja dobni a „divatos” termékeket.

Ha jól belegondolok, ezek a
darabok sem olcsók, de divatosnak érezheti magát
mindenki, ha egy szezonban legalább egy-két menő
cucca van valamelyik cégtől…

A magazinokat lapozgatva látom,
hogy a kedvcsináló ruhatárak összeállításakor sokszor meg sem állnak a százezernél -ami felmehet akár félmillióig -, 
és akkor még csak egy összeállítást
említettem.

De mi van a Haute Couture-rel, az
exkluzív, egyedi gyártású divatcikkekkel?

Olvasom, hogy Franciaországban
jelenleg is védett névnek számít
és csak az használhatja, aki meghatározott
követelményeknek megfelelő divatházat üzemeltet.

Tisztázzuk: a HC mindig egy
vásárló megrendelésére készül,
csaknem mindig kiváló minőségű, drága
anyagokból, különleges odafigyeléssel és
sokszor időigényes kézimunkával.

Reklámokban kizárólag
csak az használhatja, aki

  1. privát ügyfelek
    számára, rendelést vesz fel egyedi darabokra

  2. saját szabászattal
    rendelkezik (min 15 tagú stábbal!!!)

  3. Minden évadban egy min. 35
    darabos kollekciót mutat be a közönségnek.

    És jön a poén: A
    Chambre syndicale de la Haute Couture szigorúan ellenőrzi
    a cím használatát. Megértem: ezek a
    ruhák csillagászati áron kerülnek gazdára.

Napokban mutatta be a TV azt a kézzel
varrott farmert, amit a tervezője, Roberto Cavalli , egy 17 karátos
gyémánt gombbal díszített. -Ára :
2000 USD !!!

Mint tudjuk, ez másról szól…

Én  nem a média őrült
világa által felturbózott sztár tervezők
egy-egy kreációjára gondolok, ami leginkább
csak presztízs emelésre szolgál.

Itt olyasmire
gondolok, hogy nálunk,  a

divatszakma vezető szereplői közül ,

ki-mikor illeszthet/tne be a ruhájába

egy
Couture vagy Haute Couture  címkét?

Ki, és hogy
ellenőrzi a mi HC kollekcióinkat?

Lehet, hogy van ilyen, csak lemaradtam róla?

Ha nálunk is van 
egy társulás, aki ellenőrzi azt a

minőséget,
aminek évről évre meg kellene felelni,

akkor igazán az EU-ban vagyunk.

Örülnék, ha a luxus
piacon valóban luxus termékeket kapna a megrendelő, ami nem csak az árban tükröződne, ahogy ezt eddig
megszokhattuk.

                                        Tisztelet a kivételnek…

A francia HC tagok listája- csak
viszonyításképpen- ahonnan persze le -és
fel is

lehet kerülni:

André,             Hash,            Chanel,          Dior,         
Lacroix,  Sirop,          Ungaro,             Sorbier,           Givenchy,         Gaultier,                         Galante

Külföldi tagok:           Saab,        
Armani,             Margiela,               Valentino

Hazai piacon csak hasonlókat
tudnék említeni…igaz az árak is hasonlóak
csupán..

 

Címkék:

Keti á la Kahlo

2008 február 3. | Szerző:

Vannak etalonok a divat történetében. Nekem Frida Kahlo az.

Életét és művészetét bemutató filmben Salma Hayek egyenesen káprázatos.

Annak ellenére, hogy alapvetően szomorú filmről beszélünk, nekem ugyanakkor egyszerre gyönyörködtető is volt.
A festőnő  környezete, ruhái, ékszerei igazi élményt nyújtottak számomra.

Ő nem  akármilyen nő volt, hanem  múzsa,  ihletet és szellemi erőt sugárzó erős karakter, aki saját gondolatait is színek segítségével, képekben tudta legjobban kifejezni.

Az Ő megjelenését sokan egyszerűen ” Kahlóinak “mondják.
Nem téveszthető össze senkiével. Ez ma már egy fogalom a művészeti világban. Nagy ékszerek láttán  valahogy mindig Ő jut eszembe, mert számomra ezek a tárgyak azt a határozottságot, karaktert és egyéníséget sugározzák , amit Ő képviselt.

A napokban betévedtem kedvenc üzletemben, ahol bogarászni kezdtem a láncok között. Akadt ott minden féle-fajta, de Én a  legütősebbekre buktam. Annyira beleszerettem némelyikbe, hogy a   válogatásokat megörőkítettem, amiből most bemutatok egy párat, hogy érezzétek, mennyit számit, ha valaki fazonban és színben mást visel.

A fazonok, a szemek nagysága, a színek variációja különböző karaktert ad viselőjének, annak ellenére, hogy  a ruha , amire kerülnek nem változik.

Kedvencem ez a nagy robbantott bakelit szemekből művészi érzékkel összevállogatott nyakék…

de mégis,  valahol különlegesebbnek ez tartottam, szellemes megoldása miatt, mivel ez egy nagyon hosszú lánc, drótra fűzve, amit csak úgy tekergetni kell a nyak körül. Igazán szép a színösszeállítás is, és a fekete korall szemek különösen jól mutattak a színes cukorkákra emlékeztető gyöngyök között.

A kékes-zöldes árnyalat egyfajta skandináv jelleget sugárzott, amolyan fjordok lánya megjelenést, ahogy Ákos, az üzlet vezetője fogalmazott. Egy biztos, a tekintet a nyakra vetődik, ha ezt valaki viseli… Az üveggyöngyök elég súlyosak, ezt csak az hordja, akit ez nem zavar.

A design azonban az  igazi gyengém.
A bal oldali  föld színekből összerakott lánc mindenkin jól mutat, de ha még egy láncot
 rádobsz,  akkor lesz olyan Fridásan karakteres. Én ehhez már nem vettem fülbevalót, de egy autentikus megjelenéshez az is kellene…


Ha érdekelnek ezek a szerzemények, nézz be az Ómamához (Frankel Leo u) és nézd meg Salma Hayeket is Frida Kahlo szerepében, érdemes!
Mellesleg Salma sem mentes a divatvilág meglepetéseitől. Francois Henri Pinaultól – -állítólagos vőlegényétől-
(  a Gucci Groups fejesétől) szeptemberben kislánya született.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!