Kenzo mánia
2007 július 15. | Szerző: ketibredso
Beköszöntött a nyár és előkerültek a fürdőruháim. Minden divatlap ilyenkor jön elő az alakokkal és, hogy kire -mi illik. Nekem ez hosszú évek tapasztalata alapján alakult ki. Egy biztos: még mindig inkább a bikinit kedvelem jobban, mint az egyrészest. Ha tehetem, akkor persze ügyelek arra, hogy a bugyinak a szára hosszítsa a combom és a felsőrészben melleim -ha lehet- nagyobbnak tünjenek. Nagyon sok V fazonú felsőt próbáltam már, de sajnos zöme nem volt jó. Most először került kezembe olyan, ami tetszik is és jól is áll.
Nézegettem a tavalyi darabokak, de idén valahogy a fekete-fehér illetve annak geometrikus változatai mellett döntöttem. Elindultam Sopronban- ahol jelenleg lakom- hogy végignézzem a turikat és találtam is egy teljesen új, pont a méretemre illő fekete-fehér fürdőruhát. A színes felsőrészt lányom egyik barátnőjátől kaptam, aki már ráunt. A hosszabb szárú alsót, ami sortnak is hordható színtén a fürdőruhákkal egyszerre találtam.
Ez a gondolat adta a további darabokhoz az ötletet.
Az egyrészes fürdőruhámra egy raffia övet tettem. A vékony fekete kardigán valóságggal elegánssá varázsolta. Amennyiben indulásra készen állok, már csak fel kell kapnom a matrózosan csíkos, bő szárú vékony vászon nadrágomat és máris art-deco-s hangulatban vonulhatok a strandon. Ehhez persze előképnek szolgáltak azok a KENZO képek , amit a www.style.com-on a 07-es nyári kollekcióban találtam.
Ha valaki úgy érezné, hogy ez már sok, akkor megnyugtatom, hogy nem.
Ez a keret számomra egy műtárgy, és mindig ezt hordom. Szeretem, mert magában is egy határozott darab. Megláttam és beleszerettem.
Ezt hívják úgy, hogy szerelem első látásra !
Alsószoknya felülre
2007 június 19. | Szerző: ketibredso
Szeretem ezt a képet. Ez olyan, amit szívesen nézek és szívesen is tudnék azonosúlni vele. Ez talán most valamilyen színten sikerült is, mert van egy tütüm- azaz balerina jellegű alsó szoknyám, ami olyan, hogy kívülre is fel tudom venni.
Febátorodtam és össze is állítottam egy hasonló imázst magamnak.Ime: alsószoknya és hozzá egy farmer top.
Még tavaly beszereztem ezt a papucsot- fillérekért, ami idén tényleg
nagy divat lett. Ehhez a farmer papucshoz szeretem, ha a táska is
farmeres.
Paul Poiret
2007 június 18. | Szerző: ketibredso
Nézem Poiret által tervezett ruhákat a
Kyotoi Costume Institute gyűjteményében,
amiket a Taschen A Divat Története a 18-20. században című könyvében ben publikált. Ezek a költemények egyszerűen fantasztíkusak. Elképesztően tudott bánni
a színekkel, formákkal, anyagokkal.
Számomra Madame Poiret az etalon, mint stylist, aki képes volt úgy felvenni a férje által készített ruhákat, hogy az szólt is! Ő egy valódi egyéníség volt, mert nemcsak inspirálta férjét az új tervekben, hanem öltözködési stílusával a legjobban képviselte férje gondolatait.
Egy pillanatig sem csodálkozom azon, hogy AZ ŐSZI KOLLEKCIÓKBAN Reem Aeranál vagy Proenza Schoulernál- az ismeretlenebb nevek közül, vagy az ismertebbeknél, mint Alberta Feretti, vagy Loewe-nél olyan modellek jelentek meg, ahol az egyenes párhuzam fellelhető.
Thakoon ez év őszi kollekciójában fantasztikus szoknya költeményeket láttam, Valentino 2006-os Haute Couture-je tiszta Poiret. CD ez év tavaszi Haute Couture-je színtén a távolkeleti ihletet vette elő, úgy, mint Poiret. De még olyan tervezők is, mint C.Klein is képes volt modernesíti a nagy zsonglőr által felfedezett és divatba hozott fazonokat.
Itt muszály megemlítenem Burberry Prorsum 2006-os tavaszi kollekciójából egy kis ruháját, ami, szintén egy Poiret által bevezetett modell alapjaira épült: nevezetesen a mell alatt, fűző nélkül hordott ruhát.
Én most egy hasonló ruhát valósítottam meg az Ő szellemében. Egy ötvenes évekből megmaradt ruhát szétszedtem, – ez anyagán teljesen látszik- a szoknya részét mell alá hoztam, eredeti nyakrészét szétszedtem, kimélyítettem és a sima könyékig érő újját kifordítva felvarrtam a váll varrásához- puffosan, ahogy az most menő.
Kedvenc kiegészítőm hozzá a műanyag rózsa gyűrűm.
Persze ehhez a ruhához az idei szezon elengedhetetlen kelléke a magasított talpú szandál. Nagyon beleszerettem ebbe a szürke Benetton modellbe. Igaz, az árát soknak tartottam, de mivel a ruha “ingyen ” volt, így hát a büdzsémbe ezúttal belefért.
Ferré meghalt
2007 június 18. | Szerző: ketibredso
Gyászolnak az olaszok és gyászolok én is.
Ferré számomra nemcsak egy márka, hanem egy fogalom. Ő tette Milánót az olasz divat centrumává. Ennek köszönhetően olyan vevőkörre sikerült szert tennie, amiről sok tervező csak álmodozik. Felsorolok néhány nevet, mert tanulságos: Sharon Stone, Elisabeth Taylor, Oprah Winfrey, Jordánia Királya, Paloma Picasso, politikusok nejei, mint Bernadett Chirac, Claude Pompidou, az elhunyt Princess Dianna…és a sort lehetne folytatni…
Egy olyan tervező volt, akit minden érdekelt, az építészettől a finom ételeken át a legkülönbözőbb korok kultúrája.
Innen merítette ihleteit.
Nemcsak egy nagyszerű couturier volt, ahogy az a francia mondja, hanem egy régimódi gentleman is, mint ahogy Donatella Versace nyilatkozott róla.
Számára a divatnak ötvözni kell különböző korok és földrajzi területekről jövő inspirációkat, de elsősorban a művészetek erejében hitt.
Stílusának meghatározó elemei végül is a szenvedélye, az ízlése és az a sok tapasztalat, amit évek során felhalmozott.
Nagyon kedvesen Roberto Cavalli csak így nyilatkozott róla:” Ferré a legmagasabb szinten valósította meg saját stílusát, amit különleges kézmüvességel és kreatív bravúrral párosított. Ő valódi művész volt a szalmájában, egy tiszta és szép lelkű ember, aki nagyon hiányozni fog a szakmának…”
Nekem is!
Szexiség
2007 június 3. | Szerző: ketibredso
Ma véletlenül akadtam rá a legjobb testű sztárok alakjairól szóló filmre a tv-ben. Megtudtam, hogy ezek az úgymond szupernők napi 5-6 órán át foglalkoznak különböző testrészeikkel- személyi edzők kiséretével- csak azért, hogy a legszebb fenék, leggusztább láb vagy a legszexisebb hasú nő kategoriájába lehessen őket besorolni.
De miért?
Az bizony belülről jön.
Már előre hallom a refrénszerű megjegyzéseket: fehér a bőrőm, nagy a fenekem, kövér vagyok. Még azok a nők, akik úgymond a “tökételetes” kategóriába sorolandók is elégedetlenek. Állandóan akarnak magukon valamit változtatni.
Soha nem hasonlítottam magam sztárokhoz, modellekhez, fitnessz edzőkhöz. Mindig koromnak megfelelően szemléltem alakom, súlyom és megjelenésem. Eszembe jut szegény Kate Moss, akiről elképesztő fotók jönnek le rendszeresen a sajtóban. Lelki problémája, a kapcsolatfüggőség, egész személyiségére, karrierjére kihat. Sőt a drogos megjelenéséből- hogy mentsék, ami még menthető- még divatot is kreáltak a tervezők.
Nekem is volt ilyen barátom. Soha semmi nem tetszett neki. Állandóan piszkált mindenért. A legrosszabb az volt, amikor azt vetette szememre, hogy milyen alacsony vagyok.
Menekültem tőle mint a tűztől.
Csakis azokat a kapcsolatokat tartom építőnek, ahol a jó energiáktól töltődik az ember.
A boldogságodért te vagy felelős, neked kell igényesnek lenned és kitartani az elképzelésed mellett!
Soha ne add fel a reményt. Eljön az idő, amikor közösen örülhettek egymásnak kompromisszumok és megfelelni vágyás nélkül.
Szerintem az a legfontosabb az életben, hogy olyan emberrel osszuk meg érzelmi életünket, aki észre veszi bennünk azt, ami szép és azt nem is titkolja előlünk.
Én mindig kimondom, ha valami vagy valaki tetszik nekem.
Szeretem dícsérni az embereket.
Baby doll á la Keti
2007 május 29. | Szerző: ketibredso
A babydoll fazon nagyon tetszik. Szerencsére erre az ötletre épül fel a Chloé idei nyári kínálata, trendi újjításokkal. A Zara és a Promod jó koppintók módjára abban a pillantban, ahogy lenmennek a nagy bemutatók, rögtön beindítják a gépezet és máris megjelennek -szerényebb árfekvésben- a különböző legmenőbb modellek ez üzleteikben…
A napokban jártam a Zaraban, hogy a kis Prada cipő koppintást megszemléljem, mert az eredetibe teljesen belezúgtam. Muszály volt felpróbálnom, hogy rájöjjek arra, hogy ezt sajnos nem nekem találták ki. Így, fájó szívvel, de könnyen le is mondtam róla.
Volt viszont egy kis Chloé utánzatú fehér ruha az, ami megkapta tekintetem. Felpróbáltam, és az sem állt jól. Huhh…gondoltam magamban, megint megspóroltam több tízezer forintot.
Addig morfondíroztam, mig az ünnepek alatt összeállítottam saját kis darabomat:
recept á la keti :
vegyél egy szoknyát és egy blúzt és varrd össze egy kis nyári ruhának. Valódi szépsége ennek a darabanak az anyagokban rajlik. Ez azért fontos, mert a Zara ruha ezt nem is tudta! A sima fehér blúzra- olyan Chloésan – elöl csipkezsabót hajtogattam egy szép régi csipkéből.
A szoknya már egy feldolgozása volt, amit egy bő tisztaselyem nadrágnak a két szárából varrtzan össze. A blúz a zsabóval meg igazi kis műalkotás lett.
A szoknya aljára még tavaly kitaláltam ezt a bordürt, amit a derekánál, az illesztésnél, most lezártam a régi csipkével. Igy a szoknya éppen olyan hosszú, hogy nem nézek ki benne röhelyesen, mert Én MÁR nem hordhatok comb középig érő miniket. Ezt felmértem. Tekintettel arra, hogy a ruha aljában van bőség, kényelmes és szellős is a forró nyári napokon.
Rájöttem, hogy kell hozzá egy kis kabátka is.
Már tavaszi ruhatáram átnézésekor kikészítettem az egyenes szabású, átkötős kabátruhámat. Valójában eddig nem nagyon hordtam, mert nem találtam igazán sikkesnek. Most , úgy szűkítettem be a derekánál, hogy egyben rövidült a hossza és kicsit puffos lett deréktól lefelé.
A hajtás takarására szintén a a csipkét használtam. Igy egy tökéletes együttes vállt a három darabból, ami külön-külön jellegtelen volt.
Kiegészítöként ehhez az öltözethez legszívesebben a kor szelleméhez illően aranyat vagy ezüstöt hordok.
Szerencsére van variációm a cipőket illetően.
Fenti összeállításomhoz ezt a törtfehér idei kedvencemet hordom most legszívesebben.
Szíves ajándékom..
2007 május 21. | Szerző: ketibredso
Erre a kis meglepetésre Győrben, egy Swarovsky márkaboltban bukkantam rá, teljesen véletlenül. Igaz, mindig benézek ezekbe az üzletekbe, mert rájöttem, hogy minden üzletnek
más a kínálata. Ehhez hasonlók ugyan vannak itt-ott, de ilyen darabot
eddig csak ebben az üzletben fedeztem fel.
Felpróbáltam- mert minden ékszert fel kell próbálni, és nagyon tetszett.
Azonnal elvarázsolt.
Meglett az ajándékom!
Öltetáradatom beindult…
Innentől Én is bekerülök a történetbe, mert ennek a tárgynak több funkciót is kitaláltam. Eszembe jutott, hogy nem is olyan régen kb kő kemény kétszáz forintért túrtam egy övet magamnak, ami pont jól jött ennek a szép szívnek láncként. Magát a kristályt ráerősítettem egy ezűstözött szállal.
Igy, derékra akasztva egy külünleges őv lett belőle
Ha akarom, hordhatom persze láncként is, de akkor inkább hátra felé lógatom, mert úgy érdekesebb és trendibb.
Ha viszont csuklóra teszem, akkor viszont karkötőként tudom viselni.
A West-Endben egy kis bőrszíjjas rögzítéses hasonló változatért az árak máris a duplájára szöknek… Ez a módszer szebb, elegánsabb és sokkal praktikusabb.
Ha összevetem a hirdetésükkel, akkor meg igazán bele is illik a általuk képviselt designba is…
Giccs vagy nem giccs?
2007 május 14. | Szerző: ketibredso
Április 25-én (azt hiszem) kezembe akadt a májusi Cosmo szám /?/ -jó előre dolgoznak…és láss csodát: Szabó Patrícia „Városi shopping „ levelében ugyan kétharmad részben egy városi dugó kellemetlenségét taglalja, de cikke végére nagy nehezen kibontakozik a téma: nevezetesen a divat.
Meglepetten olvastam, hogy két színt emelt ki a mostani szín kavalkádból: a sárgát és a lilát.
A naptól szívében kisütött a nap, ezzel szemben a liláról csak annyit jelzett, hogy ennek az általa egyszerűen csak „durva” árnyalatnak titulált színt valószínűleg rajta kívül senki sem venné fel.
Téved.
Talán Én, igen.
(Én előző napon pont erről a két színről írtam! Micsoda véletlen !!!)
A melléklet akár ki is maradhatott volna belőle. A „tuti” szépségtanács és egy rakás szponzorált termék bemutatón kívül semmi sincs benne.
A menő cuccok, megy úgy, ahogy vannak: gagyik!!!
Egy dolognak azonban nagyon örültem.
A LV idei szezon nagy sztárja, a guberáló szatyor benne van!
Erre sokan fel is kapták a fejüket és sok helyen, mint izgalmas kreációt meg is említették.
Végre megtudtam az árát is : 357.000.-Ft.
Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de úgy érzem, hogy ez a bevásárló szatyor á la LV még nagy karriert fog befutni. Ennek ellenére nem kellene gúnyt űzni a szegények praktikus, nagyméretű, strapabíró, funkcióját maximálisan kielégítő szatyrából.
Jelen tárgyunk luxus változata szövött bőrből készült és kétséget kizáróan etalon, sőt mit több, egyenesen gyűjtői kategóriába sorolható.
Jó poén, de ízléstelen.
Ez a giccsek giccse.
Telitalp mindenkinek?
2007 május 7. | Szerző: ketibredso
És lám, az idén nincs olyan divatlap, ahol ne a magasított talpú cipők elképesztő variációit látnám.
Gyerekként már éreztem, hogy ezeknek a cipőknek üzenetük van, de hogy az nem a praktikum volt, az biztos, főleg a holdjáró cipők esetében.
De ki ne dölne be egy új divatnak?
Ha nagyon akarnám, még elő is tudnám bányászni saját hetvenes évekbeli példányomat, amit a ballagásomon hordtam. Persze akkor előszőr és talán utóljára. Emlékszem: fehér lakk volt és az akkori divatnak megfelően magasított talpú.
Ahogy ezt leírtam, érzem az idő múlásának a lenyomatát cipőimben…
Ennek legdurvább változata, amikor szülők féltve őrzik gyerekeik első kis topánkáit, sőt van aki kocsija visszapillantó tükrét sem rest díszíteni vele.
Látom, ahogy kirajzolódik eddigi igényem, stílusom, anyagi körülményem és izlésem változása. Gyerekként azért imádtam nagymamám szekrényében kutatgatni és elővenni cipőit, mert akkor még voltak kifejezetten olyan darabok, amiket csak vasárnaponként hordott. Nagypapám, annak ellenére, hogy nem volt pénzes ember, egy dologra nagyon adott: amikor cipő kellett neki, akkor évszaknak megfelelő, valódi bőrből, ruhájához színben passzolót készítetett magának.
Az új cipő pulzáló ereje a fogyasztói társadalmunknak egyik legfontosabb terméke !
Minden szezonban van egy fazon, ami a feltétlen a “kell “kategoriába esik, ez izgatja fantáziánkat és addig járunk utána, mig személyes vágyunk tárgyát meg nem szerezzük. A nők zömét nem érdekli a kényelem és a praktikum.
Nem is tudják, hogy egy igazán jó és szép cipő, az úgy illeszkedik az ember lábára, akár a kézre a kesztyű. Ha vásárolunk, már meg se szagoljuk kiszemelt tárgyunk illatát, pedig az sokat elárúl minőségéről.
Mindig izgatott az, hogy a nők miért imádják a hordhatatlan magas sarkakat. Már tudom, azért mert a magas sarok a férfiakban csodálatot vált ki.
Átvitt értelemben a magas sarok “magasra” emel !
Carry Bredshow nem hiába villog a Sex és New Yorkban Manolo Blahnik magas sarkú cipőiben. Az “sexi”.
Ő aztán ezt igazán tudja…
De itt megoszlik a nézőpont: legyőző vagy legyőzött lesz-e az illető ?
Egy biztos, pózólás nélkül lehetetlen benne megmaradi.
Az ember melle önkéntelenül kidomborodik, a boka vékonynak látszik.
Olyanná válunk, mint aki éppen ki akarna bújni a cipőjéből.
Az erotikus pont azonban mindig véltozott. Érdekes, hogy a 30-as 40-es években napközben csakis zárt orrú cipőben volt illő utcára kimenni. Az a nő, aki nyitott orrú cipőben ment ki az utcára, az már a nem tisztességes kategoriába esett.
Az 50-es évek erotikus pontja a sarokra fokuszált. Korabeli amerika filmek dívái hordják a legszebb
példányait ennek a típusoknak. Újjabb áttörést jelentett, amikor a nők sarkára irányulhatott a figyelem, vagy amikor teljesen lemesztelenedett a láb és papucsban lehetett az utcán járkálni…Ennek hétköznapi példája napjaink vietnámi paucs mániája. Valamikor ezt csakis a standolásnál hordták a nők.
De itt óvakodni kell, a legkegyelenebb látvány, ha egy ápolatlan női láb!
Személy szerint én nem vagyok egy sexi típus, ahogy a cipőimen végigtekintek.
Egy biztos, szeretem a rafinált megoldásokat, a figyelemfelkeltő sarkakat!
Egyik kedvencem a vessző sarkú cipőm!
Anna Bál 2007
2007 július 31. | Szerző: ketibredso
Örültem, hogy végre valami jó hír.
Idén az eseményt közvetítette a Duna TV. Egy lépés a város részéről a média segítségével, hogy jó reklámot csináljon magának. Sok sok kíváncsi ember végre láthatta, milyen is valójában ez az esemény. Igaz, személy szerint, túl sok reményt nem fűztem hozzá, mert egyszer kétszer már láttam tudósításokat a bálról. Abból is csak az maradt meg bennem, ami most is, hogy mennyire “egyszerű” a rendezvény és annak látványbeli megjelenése.
Azzal, hogy “élőben” betekintést nyerhettem, rá kellett jönnem, hogy bízhatok érzéseimben…
Ebben a gyors világban, ahol az információnak hallatlan ereje van, hogy lehetséges, hogy már másnap nem jelennek meg a friss hírek a honlapon?
Csalódtam.
A képeket nézegetve, azonban nem lehetetett nem észrevennem, hogy a tavalyi képeken szereplő hölgyek lényegesen “szebbnek” tünnek, mint az ideiek. A lányok elegánsabban voltak felöltözve és a tavalyi bál szépe magasan veri az ideit. Ez az összehasonlítás persze azoknak izgalmas, akik élőben látták a közvetítést.
Viszont, ha éppen abban a fél órában nem űlt valaki a képernyő előtt, amikor bemutatták a zsűri által kiválasztott 10 legszebb lányt, akkor a kedves néző már csak rossz minőségű arcok alapján szavazhatott telefonon keresztűl.
Se a teljes lányt, se a ruhát már nem volt módunkban többé látni.
A versenyzők nyakában lógo herendi szív igen kedves gesztus volt a főszponzotól, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt-től, de az óriási díszváza igen esetlennek tűnt a dobogós három győztes kezében.
A bál szépe a csokrát nem is tudta átvenni, mert ahhoz három kézre lett volna szüksége. Szeríntem a virág jobban állt volna a kezében, mint a vázá!!
De hát tudjuk, a sponzor, az sponzor!
Erre azonban a rendezők gondolhattak volna…
Az ezt követő fotózási ügyyetlenkedések amatörségre utaltak. Azt meg végképp nem értem, az almát miért kellett dobozban átadni?
A bál protokol előírása szerint nagyestélyi volt a kötelező. Hát igen. Volt ott minden, ami a képernyőn keresztül átjött. Főleg azt láttam, hogy megjelenésben nagyon vegyes volt a társaság. Ruhákban nem volt semmi fantázi, se fazonban, se színben, se anyagban. Tisztelet a kivételnek. A leggyengébb rész mégis a frizura felhozatal volt. Botrányosnak tartom azt, hogy a nők mennyíre nem adnak a fejükre.
Még a fiatal lányok sem tudták kitalálni, milyen frizura áll nekik a legjobban.
Oldal ajánlása emailben
X