Amit egy ötvenes is megtehet…

2006 április 25. | Szerző: ketibredso |

Egy gondosan kiválasztott fazon ápol és eltakar, jót tesz viselőjének, de az idő múlása ezeken a ruhadarabokon nagyon meglátszik. Egy úgymond magunkra kapott blézerről ránézésre megállapítom, ki mennyire igényes, mennyire ismeri karakterét, hol állt meg a divat követésében és mennyire érzékeny az évszakok változására. Sokan nem is tudnak érzelmileg elszakadni jól bevált darabjaiktól és divatjamúlt, viseletes darabokat hordanak éveken keresztül az utcán, a munkahelyen.

Ha szerencsénk van, divatba jöhet épp egy olyan fazon vagy anyag, amire régóta vágyunk, amit szeretünk. Napjainkban csupán fantázia kérdése ki, milyen kabátkát nevez blézernek. Rengeteg fajtája kínálkozik, csak rá kell találni a számunkra legmegfelelőbbre. Fiatalon nem sokszor hordtam blézert, de korom előrehaladásával tudatosan választok bizonyos fazonokat előnyeim kihangsúlyozása érdekében.

Vonzódom a meghökkentő anyagok iránt, és az átalakítási lehetőségek mindig felvillanyoznak.
Számomra egy blézer akkor jó, ha fazonjában van valami apró trükk, egy finom részlet. Turkálókban is régi fazonokon rafinált részletei után kutatok. Pár évvel ezelőtt cseréltem egy érdekes zöld kis kabátkát, aminek fazonja az idén jött ismét divatba.

A háromnegyedes ujjat rég óta kedvelem. Szerencsémre idén nemcsak, hogy divatba jött, hanem a nagy divatcégek erre is rájátszanak, kilógatják a pólókat, a pulcsikat a blézer ujjai alól. Ez még fokozza a kabátka viselőjének lazaságát, amivel én abszolút azonosulni tudok. Vége a kötött, merev katonás megjelenésnek.

Szeretem, ha darabjaim színben és stílusban különböznek, így jól variálhatók ruhákkal, szoknyákkal, nadrágokkal.

Az univerzális színek a kedvenceim, a piros, a zöld, a szürke, a kukorica sárga, illetve a fényes színek és azon belül is sötétebbek számomra a nyerők,(bordó) mert karcsúsítanak, hosszítanak.

Imádom a derékig érő fazonokat, de van egy különleges, fényes arany hatású blézerem, aminek hosszabb a fazonja.
Ehhez egy színben és anyagban jól harmonizáló egyszerű fazonú ujjatlan ruhát választottam, ami anyaga a különleges. Sima, hosszú fazonját már én raffoltam be, így lett térdig érő a ruha.

Érdekes, ösztönösen nem kedvelem a nagykockás és csíkos blézereket.
Számomra azok túlságosan konzervatívak és egyben előnytelenek, mert rövidítenek. A virágmintás anyagoktól tartózkodom,mert azok túl kötöttek, nem praktikusnak. Van azonban virágmintás darabom, amit annak ellenére, hogy eredetileg is feltűnő darab volt még tovább élénkítenem strasszos díszítésekkel. A másik egy finom, elegáns ,magában virágmintás régi kabát, amivel minden már ruha megbolondítható. Hozzájuk úgyszintén virágmintás darabokat viselek. Merésznek hathat a kombináció, de én a vidám érzetre játszok ezekkel a párosításokkal.

Életmódom jellegzetességéből adódóan szerencsémre a blézer, mint munkaruha nem kötelező, ezért kizárólag magam örömére, inkább a puha anyagokból készült kis kabátkákat viselem. Klasszikus, sötétkék, alapdarabot talán sosem hordtam, de emlékszem egyszer varrtam magamnak egy japán ihletésű kis sötétkék kabátkát jó bő sötétkék nadrággal. Az volt igazán kedvemre való. Imádott darabom még most is megvan, most is divatos pedig van már 20 éve, hogy varrtam … laza stílusomhoz laza blézer illik…ezt egy ötvenes is megteheti.