Bál, bál, bál…
A múlt héten Én már báloztam. Mivel ugyanazzal a társasággal voltam, ciki lett volna felvennem a “tavalyit” , amikor egy nagyon szép, sima kis fekete ruha volt rajtam. Különlegessége buggyosított aljában és minőségében rejlett. Amikor ezt a régi selyem organza koktél ruhát megvettem (régiségesnél, és olyan, mintha rám szabták volna…) már tudtam, hogy imádni fogom.
Azóta többször is volt rajtam, hol télen, hol nyáron.
Új szoknyavarrási trükkömmel pillanatok alatt új, látványos báliruhát hoz
hatsz létre!
Nagyon megtetszett egy kékes-zöldes taft, vettem is belőle gyorsan egy szoknyára valót. Egy nem igen hordott sima sötétzöld egyenes bársony szoknyám derékrészehez rakottan rögzítettem, úgy, hogy az alján kilátszik most is az eredeti szép bársoly. Övrészét egy másik, hozzá illő, szintén kék taftból készítettem. Topként, egy már évek óta meglévő fekete bársony fűzőmet vettem, ami ehhez az összeállításhoz fantasztikusan jól illet.
A szoknya ráadásúl pont jó lett egy meglévő polómhoz is, amit persze átvariáltam egy mell alá érő fazonra…
Látványom befejezéséhez a kis fekete-rózsaszín bársony cipőm passzolt a legjobban, ami nemcsak mutatós, de kényelmes is!
Különlegessége a kis fodor a sarkánál…
Sokan próbálkoztak nagyestélyikkel – azaz hosszú ruhákkal- de sajnos nem voltak elegánsak. A ruhák anyagán messzíről látszott a gyenge minőség. Szerintem jobb lett volna, ha a kényszer kreációk helyett, egyszerű, de jó minőségű fekete ruhát viselnek, mert azzal nehezebb melléfogni.
Amennyiben sportosabb akarok lenni , akkor előveszem az aranyos buggyos szoknyám, amihez nemrég készítettem egy színben hozzá illő fantasztikus gallért az egyik szűrke kardigánomra.
Nem sokan találnátok ki, hogy miből: másfél méter kárpitosoknál található extra paszományból. Valóságos műalkotás lett belőle.
Elől, az áthajtás “duplán” véd a téli hidegben.