Partik ideje

Gyerekként  az ünnepek azért hagytak bennem mély nyomot, mert akkor  másképp kellett kinéznem. Hétköznapi viseletemet  kis ünneplőmre kellett cserélnem, ami soha nem volt kényelmes és nem is az én izlésemet tükrözte.
Sokszor az is bosszantott, hogy parázs vita kerekedett Anyum és köztem, hogy Én mit gondolok elegánsnak és Ő mit látna rajtam szívesen. 
Koshoz illően ennek az lett a vége, hogy  megmakacsoltam magam, de Anyumat sem kellett félteni, Ő is kitartott elképzelése mellett. 

Ma már ennek tudatában rendszeresen arra törekszem, hogy minden, amit felveszek elsősorban  kényelmes legyen. Rá kellett jönnöm, hogy kiöltözésemmel  tisztelemet fejezem ki az adott eseménnyel kapcsolatban legyen az egy koncert, egy szülinap vagy a karácsony.

A mostani karácsonyra készítettem egy kedves kis ruhát, ami tulajdonképpen több volt ruhám egy egy darabjából állt össze.
Az ihletet persze a kifutok nagy modelljeiről merítettem. Régebben kaptam egy nagyon szép régi fekete csipke stólát, amit rakosgattam ide-oda, de most estélyi ruhám szoknya részében talált magára.

Tört fehét hosszú nyári ruhám levágtam, abból lett a fekete csipke alá az alsó szoknya része, amivel kiemeltem a csipke mintázatát. A mellrészhez egy másik régi ruhának a fölső részét használtam fel. A mostani trendnek megfelelően mell alatt szatén szalaggal rögzítettem a két részt és a vállát leejtettem .
Vállpántnak egy   külön szatén szalagot varrtam.

Persze nekem fontos, hogy hozzá passzoló  cipőm is legyen. Megtetszett egy gumitpántos magasarkú, aminek olyan a kiképzése, hogy alá tudok bujtatni bármilyen színű szalagot. Ez esetetben most éppen egy tört fehér  szatén szalagból kötöttem egy
nagy masnit a lábfejemre és már kész is a legújabb Valentino modell…