Nézem a kínálatot és nézem az árcédulákat. Sajnos a jobb márkák nem
az átlag pénztárcákhoz mérik áraikat. Rajtam azonban nem fognak ki,
mert fillérekért is tudok számomra kedves és különleges darabokra szert
tenni.
Mint, ahogy a cipőhalmozók sem jellemzően szükségletből, hanem inkább
birtoklási vágyból vásárolják új szerzeményeiket, úgy a különböző
táskák tulajdonlása is már gyűjtői szenvedély kategóriába tartozik.
Lassan úgy érzem, hogy engem is elkapott ez a szenvedély.
Már meg sem merem számolni, hány táskám van összesen…
Lehet, hogy túlzásnak tartjátok, de én úgy gondolom, hogy átlagban egy
nőnek, úgy ötven felé, biztos, hogy van harminc pár cipője a
szekrényben !
Évtizedek alatt, miért ne jönne össze -ilyen alapon – táskából is ennyi?
Az
őszi trendet figyelve megállapítottam, hogy egyszerűen nincs a piacon
kedvemre való táska. A tervezők most egy kicsit túllőttek a célon,
minden burjánzik, csicsás, egyszóval nekem ez a divat túl díszes.
Bevallom, azon is nehéz eligazodnom, hogy melyik táska milyen alkalomhoz illik.
Tudom, a nagy divatdiktátorok már minden elvet felborítottak, de azért
vannak alap fazonok, amik sosem mennek ki a divatból és mindig
elegánsak.
Nekem ezek az új fazonok inkább sportosak, mint elegánsnak. Egy igazán
elegáns darab számomra egyszerűen nagyvonalú és méreg drága!
Én ezeket az “egyszerű”, praktikus, alkalomhoz illő karakteres táskákat szeretem.
Mivel méregdrágát elvből nem veszek, a turikban vásárolok hasonlóakat pár száz forintért!
Utazóbőrönd
fazonom legalább 10 éve vettem, most látom megint kezd divatba jönni.
Lassan húsz éve van az én tulajdonomba ez a kis lapos fekete króm záras
bőr táska, amit egy brüsszeli bolhapiacon találtam. Ez egy olyan forma,
ami mindig hordható és mindig elegáns. Én hol koktél ruhával, hol pedig
farmerral hordom!
Tavaly nagy divat lett a nőies, kis kosztümös megjelenés.
Ehhez egy kis krokodil utánzatú, arany záras táskát „lomtalanítottam” háromszáz forintért!
Hallatlanul elegáns, még a legvagányabb cuccnak is ad egy különleges érzést.
Hervasztó látvány számomra, amikor elegáns nők színházi előadáshoz nem vesznek alkalomhoz illő táskát.
Meglepődtem, amikor nemrég bementem a Mango-ba és láttam, hogy a
harmincas évekből származó színházi táskák koppintásai kaphatók,jó
drágán és igen gyenge kivitelben…
Sajátomat egy régiségüzletben vettem! Különlegessége formájában és eredetiségében van.
Többen
tudják, hogy nekem ajándékba is lehet adni régi táskákat. Ezt a
sötétkék-fehér textil borításos, karakteres fazonú retikült jó pár éve
kaptam egyik barátnőmtől.
Nagy divat lett ez a fazon- retro ide vagy oda, szerintem öreges!
Személy szerint ilyen táskát én csakis extra ruhával extra körülmények között hordok – ami persze ritkán adódik!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: