Kánikulára

2006-06-26 20:45
#9

Sálmintás anyaggal nem könnyű bánni, mert számtalan variációs

lehetőséget kínál felhasználójának. Én azonban a variálhatóságnak egy

másik lehetőségét is kihasználtam..

Hétvégén lapozgattam egy divatújságot, amikor rátaláltam egy sál-mintás

kis szoknyára. Máris jött az ötlet. Eszembe jutott, hogy még tavaly

vettem egy érdekes maradék anyagot, ami pont egy ilyen szoknyának lenne

jó. Elővettem és láttam, hogy rendeteg az anyag. Át kellett gondolnom

mi készüljön belőle, annál is inkább, mert a kis és a nagy minták

nagyon határozottak ahhoz, hogy elsőre el tudtam volna dönteni

melyikből legyen szoknya és melyikből ruha.

Végül úgy határoztam , hogy látványosabb a nagyobb mintás részét felhasználom egy egyszerű T vonalú kánikula ruhának.

A bebujós, egyszerű ruha öteltét egyik kedvenc tervezőm, Madeleine Vionnet ’30-as években készült ruháinak szabásmintái adták.

Nekem sikerült azokat még tovább egyszerűsítettem.

Egy téglalapot félbe hajtottam, a fejrésznél kivágtam az éppen odaeső

anyagból a mintát. Az lett a fej bebujós része, majd a két oldalán

összevarrtam, a karrészt kivéve.

A megmaradt, kissebb mintás részből, pedig kijött egy szintén egyszerű, japános fazonú szoknya.

A szoknyánál szintén a minimális vágásokra törekedtem, mert nem akartam a mintát megbolygatni.

Ezt szemelőtt tartva, a téglalapot oldalról hajtottam össze, majd jobb

oldalán összevartam. A derék résznél kívűlről befelé éppen annyit

varrtam be, hogy még könnyedén bele lehessen bújni. Hátúl, középén,

rögzítettem egy saját anyagból készült pántot, ami a szoknya derékon

való rögzítésére szolgál. A szoknya két oldalán lifegő elálló

fülecskéket hol előre, hol hátra tudom csapni, attól függően, hogy a

szoknya bőséget hol kívánom érvényesíteni.



A két darab további érdekessége, hogy együtt is hordható. A ruha akár a

szoknya főlött vagy a szoknyába betürve is viselhtő. A hatás persze

mindig más lesz. Mindkét darab ideális utazáshoz, mert variálható.

Kiegészítőként, fillérekért kapható színben harmonizáló papucsot

viselek és a szalmatáskámat a maradék anyagokból felmasniztam, hogy

valóban egy szett hatását keltsem.

Egy nagyon régen kapott láncotmat úgyszintén feldíszítettem egy kis masnival és ettől trendi lett.

A klipszem – hihetetlenül hangzik- véletlenül éppen olyan színű, mint a

táskám. Valóban véletlen, mivel a klipszet előbb vettem, mint a táskát.



Hát igen, leárazásnál ne sajnálj jó áron szép darabokat venni, mert megéri: előbb vagy utóbb minden darab megtalálja párját.

 

 

Tovább a blogra »